A régi szép idők emléke!

Amikor a nagyi egy nagy kondér gulyáslevessel várt minket. És utána mindig túrós palacsinta volt. :) és pukkadásig ettük magunkat, alig bírtunk megmozdulni. :)

Neked mi jut eszedbe róla, a finom pikáns magyar gulyáslevesről?

Ha ilyet eszünk, tényleg extra adag boldogság, megspékelve egy pokoli laktató energiával, melynek az élvezeti értéke fenomenális. :)

Egy nagy fazék pikáns magyar gulyásleves mennyei és lakató íz orgia. Ebből egy nagy tányérral befal jóízűen az ember, többre már nem is vágyik, ez egy igazi egytálétel, jó-jó sokat dicsérem, szerintem nincs olyan magyar ember, aki ne szeretné. :)

Ez sertéshúsból készült gulyásleves:

Érdemes kipróbálni, mert isteni finom, én most sertéslapockából, de szoktam készíteni marhahúsból, sőt még pulykahúsból is. De bármilyen húsból készítjük, mindig fenséges étel, ja és a fűszerezést illetően, nálam mindig van egy kis pikantéria. :)

Pikáns magyar gulyásleves recept gluténmentes
Hozzávalók:
50 dkg sertéslapocka - vagy marhalábszár, de akár pulykahúsból is elkészülhet
10 dkg füstölt húsos szalonna
2 db nagy vöröshagyma
2 db nagy húsos paprika
4 db nagy paradicsom
1 ek kókuszzsír
a csokor petrezselyem szára összekötve
Zöldségek:
4 db sárgarépa
2 db fehérrépa
1 csokor petrezselyem
6 szem nagyobb burgonya
4 gerezd fokhagyma – átnyomva
4 kk Kalocsai pirospaprika
Fűszerek:
2 db marhahúsleves kocka itt - reszelve (hamarabb feloldódik)
1 kk *őrölt kömény 
egy csipet *kakukkfű
1 kk egész *ötbors durvára fűszer itt
4 db *babérlevél
1 kk *Himalája só itt - ízlés szerint
kisebb chili paprika vagy ¼ kk *chili pehely itt
és akkor jöjjön egy kis csavar részemről a fűszerezést illetően:
+ 2 kk *Mediterrán grill fűszerkeverék itt
Díszítés:
1 szál zöldhagyma
és apróra vágott petrezselyem

A hozzávalóknál * megjelölt termékeket a négy égtáj Ázsia boltban szoktam vásárolni, online is lehet rendelni:
http://azsiabolt.hu/termekek
http://www.azsiabt.hu/termekek/fszrkev?page=1

Ez pulykahúsból készült gulyásleves:

Elkészítés:
Vegyünk elő egy nagy leveses fazekat.

A húst megmossuk, és felkockázzuk. Ebből pörkölt sűrű alapot fogunk készíteni, majd készre főzzük.

A kolozsvári szalonnát csíkokra, hagymát apróra, paprikákat, paradicsomot kockára, a zöldséget félbe, majd karikára a burgonyát kockára vágjuk fel.

Egy lábasba felforrósítjuk a kókuszzsírt, beletesszük a kolozsvári szalonnát, pirítjuk, majd a hagymát, tovább pirítjuk, amikor kezd üveges színű lenni a hagyma, akkor beletesszük a paradicsomot, paprikát, fokhagymát, összekötött petrezselyem szárát, és pirítjuk, kb. 5 percig.

Utána levesszük a tűzről, és hozzáadjuk a pirospaprikát, elkeverjük, majd jöhet bele a hús, és a hozzávalóknál lévő fűszerekkel ízesítsük. Keverjük el, felöntjük 1 kisebb merőkanálnyi vízzel és pirítjuk tovább. Ez megint 5 perc. Majd hozzáadjuk a zöldségeket, jól elkeverjük, és kissé tovább pirítjuk, kb. 5-10 perc. 

Majd felöntjük vízzel, úgy hogy csak épphogy ellepje, keverjük meg, és alacsony lángon főzzük készre.

Amikor félig háromnegyedig megfőtt a hús és félig a zöldség, hozzáadjuk a krumplit, és készre főzzük, mielőtt készen lenne, előtte pár perccel tegyük bele az apróra vágott petrezselymet.


Ha elkészültünk, tálalhatjuk is, ezt a finom gulyáslevest, magában, vagy friss kenyérrel/gluténmentes kenyérrel, aki szereti csípős paprikával tálaljuk, szórjuk meg a tetején apróra vágott zöldhagymával, és petrezselyemmel.

Ha tetszett a recept, kérlek, oszd meg másokkal is, hisz az egészség mindenkié… Köszönöm

További receptekért, tippekért, érdekességekért csatlakozz a facebook oldalamhoz: https://www.facebook.com/mediterranetelek.klarissza

Jó étvágyat és jó egészséget!
Klarissza

Nézzünk hát utána, honnan is ered a gulyás, a mi gulyásunk!

Bármilyen különösnek tűnik, de a gulyás (pörkölt, paprikás) nemzeti étellé válása szoros összefüggésben állt II. József reformtörekvéseivel. Az uralkodó politikájával erősen veszélyeztette Magyarország jogi különállását, mivel azt Ausztriával és Csehországgal egy egységes birodalommá kívánta olvasztani. A kiváltságait féltő nemesség a magyar nyelv védelme és a magyar ruha újbóli divatba hozása mellett egy egyszerű alföldi pásztorételben vélte megtalálni azt az ételt, amely a magyar nép egységét és egyéni jellegét hangsúlyozza.


Kiválasztódásának több oka is volt. Sajátos megjelenése (a paprika szép, egyéni színt adott neki), valamelyes ismertsége, amit az utazók, katonák révén ért el, sokat nyomott a latban, de az elsődleges ok egészen más volt. A gulyást színmagyar ételnek tartották, hiszen az Alföldnek olyan részéből származott (a Nagykunság, a Hortobágy és peremvidékei), amelyet a legkevésbé ért el a Dunántúlon igen jellemző „elnémetesedés”. Ilyen ételt a magyar nemesség asztalán nemigen lehetett volna találni, ezért esett egy pásztorételre a választás.

Írásos dokumentumban először gróf Johann Centurius Hoffmannsegg szászországi utazó már 1794-ben úgy említi a paprikás ételt, mint magyar nemzeti eledelt: „ein ungarisches National-Gerichte von Fleisch mit türkischen Pfeffer” (húsból törökborssal (paprikával) készült magyar nemzeti étel). Mivel írásában ízletessége mellett dicsérte egészségre kedvező hatását, könnyűségét, valószínűleg gulyásról lehetett szó, amely a három étel közül a legkevésbé zsíros, „legkönnyebb”. Ekkortól a gulyás karrierje gyorsan ívelt fel. Az 1800-as években a gulyás szó bekerült a szótárakba, az 1810-es években receptje megjelent a különféle szakácskönyvekben, az 1820-as években feltűnt a vidéki városi vendéglők étlapján. Az 1830-as években tudományos értekezésben sorolják a magyar nemzeti jellegzetességek közé, s az 1840-es években a „pörkölthús” megjelent a pesti belvárosi vendéglők kínálatában is.

Nemzeti étel státusza ellenére a gulyás nem volt igazán magas rangú étel a köznemesi, főnemesi és polgári asztalokon. Kimondottan férfiételként tartották számon, ami nem elég előkelő ahhoz, hogy hölgyvendégeknek is feltálalhassák. Viszont a parasztok között az 1830-as évekre mindennapos pásztorételből lakodalmi fogássá nőtte ki magát, érdekes módon először az országnak azokban a részeiben, ahol a gulyás (pörkölt, paprikás) nem volt „őshonos”. Az ormánsági lakodalmakban már 1827-ben szolgáltak fel gulyásos húst, s a Tolna megyei német falvakban is az 1840-es években. Ezeken a területeken kimondottan ünnepi éteknek számított. Ez a folyamat a fő elterjedési területén, az Alföldön, ahol a gulyást, a pörköltöt és a paprikást pásztorételként ismerték, lassabban ment végbe, csak a 19. század közepe körül kezdődött, s egyes részein (pl. Debrecen környékén) egészen a 20. század elejéig tartott. Igazán csak a pörkölt/paprikás emelkedett az ünnepi ételek rangjára. Viszont a hétköznapi paraszti étkezések rendjébe igen hamar beépült, hiszen egykorú leírás szerint a szárnyasból készült tyúkpaprikás már 1846-ban hétközi ételnek számított. Forrás