Mindenki megebédelt? Jöhet egy desszert?...

Egy szuper finomság délutánra! Itt a hétvége, ami egy remek lehetőség arra, hogy süssünk egy kis palacsintát, egy desszert, ami a miénk… :)

Kevés olyan magyar étterem van, amelynek étlapján ez a desszert ne szerepelne, s kevés olyan magyar ember van, aki életében legalább egyszer ne kóstolta volna meg. :)

Ezt az édességet otthon is elkészíthetjük, én most pekándióval készítettem, mert a lányom allergiás a jó magyar dióra… :(

Gundel palacsinta pekándióval
Hozzávalók:
(20 db palacsintához)
40 dkg Bio tönköly fehérliszt
2 db nagy tojás
egy csipet *Himalája só
0,50 liter tej
2 dl szénsavas ásványvíz – vagy szódavíz
2 ek kókuszolaj
egy csipet cukor
Töltelék:
250 g pekándió – összedarálva
80 g porcukor
100 ml habtejszín
½ mk őrölt fahéj
1 kisebb narancs reszelt héja
2 ek rum
mazsola – aki szereti, :) az mindenképp a fenti mennyiségű rumba áztassa be előtte, hogy megpuhuljon
Csokoládé öntet:
120 g 70%-os étcsokoládé
1 ek rum
1 ek porcukor
200 ml habtejszín
Sütéshez:
kókuszolaj
Tálaláshoz:
1 zacskó tejszínhab – habszifonba elkészítve, vagy robotgéppel felverve

Elkészítés:
Egy tálba beletesszük a tészta hozzávalóit, a lisztet, tojást, sót, és az egy csipet cukrot, majd fokozatosan adjuk hozzá a tejet és kevergessük simára, majd a szénsavas ásványvizet, és a kókuszolajat. Tejszínhez hasonló állagnak kell lennie a tésztának. A lényeg, szép simára keverjük el. Ha esetleg a tésztánk, túl sűrű a liszt miatt, akkor adjunk még hozzá tejet, vagy ásványvizet. Tegyük félre és hagyjuk pihenni minimum 20 percet.

Addig készítsük el a pekándiós tölteléket, a hozzávalóknál lévő alapanyagokat tegyük egy tálba, és jól keverjük el. Ha szükséges ízlésünknek megfelelően tehetünk bele még több rumot, vagy porcukrot. (Én nem szoktam felfőzni, de aki így szereti, azt megteheti: A töltelékhez először felforraljuk a tejszínt (lehet több tejszínt is adni hozzá, a lényeg könnyen kenhető krém legyen) a cukorral, majd hozzáadjuk a többi alapanyagot is, kis lángon főzzük 1-2 percig). 

Tegyük félre, és süssük ki a palacsinta tésztánkat. Felhevítjük a serpenyőt, én mindig kikenem vékonyan egy ecset segítségével, kókuszolajjal, és merjünk bele egy kisebb merőkanálnyi tésztát, annyit, hogy a serpenyőt vékonyan beterítse. Ha az egyik oldala megsült, átfordítjuk, és már csak fél egy perc szükséges ennek az oldalnak, és készre sül a palacsinta. Szedjük tányérra, és fedjük le egy másikkal, így nem száradnak ki a palacsinták, nem pöndörödik fel a széle a szárazságtól. :) Ha kisütöttük az összes palacsintát, akkor az elkészített pekándiós töltelékkel kenjük meg, és hajtsuk háromszög alakba, egy tányérra 2 palacsintát tegyünk.

Készítsük el a csokoládé öntetet, olvasszuk fel gőzfürdő felett a csokoládét, majd adjuk hozzá a tejszínt és a porcukrot és a rumot, és keverjük el.

Ezt követően tálalásnál porcukrozzuk meg a palacsintát, ízlés szerint öntözzük meg a csokoládékrémmel, koronázzuk meg tejszínhabbal és mentával díszítve kínáljuk.

Ha tetszett a recept, kérlek, oszd meg másokkal is, hisz az egészség mindenkié… Köszönöm

További receptekért, tippekért, érdekességekért csatlakozz a facebook oldalamhoz:
https://www.facebook.com/mediterranetelek.klarissza

Jó étvágyat és jó egészséget!
Klarissza

A Márai-Gundel palacsinta története...

GUNDEL PALACSINTA – A palacsinta szó először az 1577 körül íródott, „Kolozsvári glosszák” néven ismert kéziratos nyelvemlékben fordul elő, ami már csak azért sem véletlen, mert a magyar nyelv palacsinta szava a latin placenta (lepény) szóból, a román nyelv (plăcintă) közvetítésével eredeztethető jövevényszó. A palacsinta készítésének első leírása szintén erdélyi, és az „Erdélyi fejedelmi udvar főszakácsa” nevéhez kötődő, 16. század végén írt kéziratos szakácskönyvben (Szakáts-Tudomány) olvasható. A felső és középrétegek számára a palacsinta már ebben a korban is a ma elterjedt, híg tésztából mindkét oldalán sütött, vékony tésztát jelentette. A paraszti konyhában azonban a palacsinta ekkor még a csorgatott búza, árpa, kukorica, hajdina tésztából készülő vastag lepényt jelentette, mint amilyen napjaink amerikai palacsintája is. A polgári konyha vékony, úrias palacsintája csak a 20. század fordulóján honosodott meg széles körben. A kezdetben töltelék nélküli, zsíros tésztát a 18. század végén kezdődő divat szerint már rendszeresen meg is töltötték mindenfélével. Így, gyümölcsökkel, mákkal és dióval is, mint a Gundel-palacsintát, melyet – mint hírlik – néhány esztendeig Márai-palacsintának neveztek a Gundel étteremben.

A Márai-Gundel palacsinta

Márai Sándor, eredeti, szász nevén Grosschmid Sándor, Kassán született író, költő újságíró. Húsz éves, amikor az ugyancsak húsz esztendős Matzner Ilonával (Lola), egy jómódú kassai zsidó kereskedő, Matzner Sámuel lányával találkozik. Az ifjú Márai a Tanácsköztársaság után, a megtorlás elől menekül, míg Lola egy szerelem után, szülei nyomására került Berlinbe. „Ültünk a Kurfürstendammon a teaszalonban, félórája beszélgettünk már, aztán hallgattunk és néztük a táncolókat” – írta Márai, s hogy mennyire nagy találkozás volt ez, azt már ott, a teaszalonban, az első randevún is érezte:

„Úgyszólván nem is beszéltünk még személyes dolgainkról, s már kissé gondterhelten ültem mellette, bámultam a táncot, s arra gondoltam, miből élünk majd meg.”

Cikk folytatását itt találod:
http://www.foodandwine.hu/2015/10/30/palacsinta-a-marai-gundel-palacsinta-tortenete/

Továbbá, aki még bővebben szeretne olvasni a Gundel-sztoriról, és további érdekességekről, az itt megteheti: 
http://magyarkonyhaonline.hu/sefportrek/a-gundel-sztori

A pekándió az egészség egyik legnagyszerűbb forrása…

Legfrissebb megfigyelés szerint pedig azt figyelték meg, hogy napi rendszerességgel történő egy marék pekándió fogyasztása erősíti és védi az idegrendszert, valamint késleltetheti még az olyan súlyos és végzetes idegrendszeri megbetegedéseket, mint az ALS (amiotrófiás laterálszklerózis) amely akaratlagosan mozgatható izmokat beidegző agyi és gerincvelői mozgató idegsejtek pusztulásával járó végzetes betegség. A megfigyelések szerint azért képes hatékonyan részt venni az idegsejtek megbetegedése elleni harcban a pekándió, mert nagymértékben tartalmaz E-vitamint, sőt ez az egyike az antioxidánsban leggazdagabb 15 tápláléknak az USDA (U.S. Department of Agriculture) osztályozása alapján. Korábbi megfigyelések igazolták, hogy az antioxidánsok a sejtek károsodását képesek megelőzni, így nyújtva hatékony védelmet a rák, a Parkinson-, az Alzheimer-kór, és a szívbetegségek ellen. A massachusettesi egyetem Sejtbiológiai Központjában zajló számos kísérlet alátámasztotta, hogy a pekándió fogyasztásával ennek a szörnyű betegségnek a megelőzéséhez hozzájárulhatunk. A pekándió magas antioxidáns tartalma mellett megtalálható még a folsav, kalcium, magnézium, foszfor, cink és B-vitamin. Nagymértékben segíti az LDL (rossz koleszterin) – szint csökkentését E-vitamin tartalmának köszönhetően, így a szívbetegségek kialakulásának kockázatát is. Forrás: mozogj.net